A Kowalsky meg a Vega hatodik nagylemeze, az Évtized lemeze 2011-ben jelent meg. A duplalemezes kiadvány egyrészt 10 vadonatúj szerzeményt, másrészt pedig egy 18 dalból álló válogatást tartalmaz, amely a zenekar elmúlt 10 évét foglalja össze. Az albumot az alábbi zenemegosztókon lehet meghallgatni illetve letölteni:
1. lemez
Hey, itt híg az élet,
hollywoodi álom alatt humán méreg.
Hey, húz a civil örvény.
Ma háború van, kóla-chips a modern töltény.
Szív a szívnek, kéz a kézben, lélek által változunk.
Hey, itt ezek megvadultak,
plasztikáznak, arcot, segget szebbre szabnak…
Hey, itt minden újra épül,
mint napraforgó szár a lélek fényre szépül.
Szív a szívnek, kéz a kézben, lélek által változunk.
Hey, itt minden rajtunk múlik,
az árnyék a völgyben, hogy meddig nyúlik!
Minden pillanat egy íven körbe jár,
ami volt, az volt, most már előre menni kell.
Ha el sem kezded, gyorsabban lejár,
de ami még hátra van, az most kezdődik el.
Refrén:
Ébresztő! Fel, vár a nagyvilág!
Az emberek a városok, az ég és az óceán.
Meg a „nagy talány”,
hogy a Boldogság az épp merre jár?!
Magadnak csináld!
Mert én
Nem élhetem az életed le helyetted, se más!
Ne adj semmit a sötétnek!
Minden egyes színe kell a szivárványnak már!
Hey, itt úgy szól a képlet,
hogy, úgy szeretlek majd megeszlek, ha addig élek is.
Hey, itt az ERŐ kivel van?
A „Birodalom visszavág” a sivatagban.
Szív a szívnek, kéz a kézben, lélek által változunk.
Hey, itt ezek megvadultak,
plasztikáznak, arcot, segget szebbre szabnak…
Hey, itt minden újra épül,
mint napraforgó szár, a lélek fényre szépül.
Szív a szívnek, kéz a kézben, lélek által változunk.
Hey, itt minden rajtunk múlik,
az árnyék a völgyben hogy meddig nyúlik!
Minden pillanat egy íven körbe jár.
Ami volt az volt, most már előre menni kell.
Refrén: 2x
Nem érzi senki.
Miért olyan nehéz egy földi szív.
Nem hallja senki,
Nem is mondja senki,
Mielőtt leáll, majd megbocsájt.
Nem érti senki,
Nem érzi senki,
A mennyei Ég, nem hiába hív.
Nem tudja senki,
Nem tudja látni,
Mitől szép az, aki mindenkit szépnek lát.
Nem érti senki,
Nem érzi senki,
Mert erre nincsen szó, nincs szabály.
Nem tudja senki,
Nem tudja látni,
Milyen ha lélek hazatalál.
Elmúlt a fájdalom
Szárnyat bont a szívemen
Miatta most elhagyom
Tovaengedem…
Refrén:
Meg sem érdemlem, mégis úgy néz rám
Ahogy senki más
Tövis szívemben, sebzi mellét
Ahogyan átölel
Ezerszer elhagyom,
De hazavisz a szárnyán egy szép napon
Neki, hogy, hogy mondom el, hogy a Mindenem … majd
Még nem tudom …
Nem érti senki,
Nem érzi senki,
A vad zaj mögött a Csend szavát.
Nem hallja senki,
Nem is mondja senki
A Kegyelem Otthonát.
Nem érti senki,
Nem érzi senki,
A mennyei Ég, nem hiába hív.
Nem tudja senki,
Nem tudja látni,
Mitől szép az, aki mindenkit szépnek lát
Nem érti senki,
Nem érzi senki,
Mert erre nincsen szó, nincs szabály.
Nem tudja senki,
Nem tudja látni,
Milyen ha lélek hazatalál.
Elmúlt a fájdalom
Szárnyat bont a szívemen
Miatta most elhagyom
Tovaengedem…
Refrén: 4x
Meg sem érdemlem, mégis úgy néz rám
Ahogy senki más
Tövis szívemben, sebzi mellét
Ahogyan átölel.
Ezerszer elhagyom,
De hazavisz a szárnyán egy szép napon
Neki, hogy, hogy mondom el, hogy a Mindenem … majd
Még nem tudom …
Azért még ne legyél malac, és
ha lehet ritkán tapadj rá a pohárra
A részeg a részeg előtt sem szép .
Azért még ne legyél be szívva
Az évek is úgy szállnak mint a füst
Alig fújod ki ,már jön is a vége…
..az élet még tisztán is nagyokat üt!
Ne feledd ma se, csak az múlik bárhol
amit nem őriz meg bent a szív
Lehet hogy születsz, de te sohasem halsz meg
A múlt csak az ami búcsút int!
De mi itt vagyunk, Áldott Születésnapot kívánunk!
Refr.
Rohannak az évek, de Te Boldog és Gyönyörű legyél!
Engedd el a tegnapot, mert ott a holnap, hogy ha mindent újra kezdenél!
Le is éghet a gyertya, meg az összes év ki van rúgva!
És, ne feledd: nem biztos mindig, hogy a könnyű, néha csak a nehéz út ad épülést!
Azért még ne üsd ki magadat, az agyad ma
Azért még ne legyél bohóc, és
Ha lehet csak óvatosan karolj másba
és dúdold, mert most jön a legjobb rész
Azért még ne legyél lehúzva, aki barát
az jön soha nem hagy el
Legyen háború, vagy akár béke
Nem változik mindig ugyanúgy kezel
De te adj ma is piros lapot a gondnak
A valutahitel meg a karrier, le van ejtve mind
és megy a pokolba, a bölcsnek az Isten az otthona!
De amíg itt vagyunk, Áldott Születésnapot kívánunk!
Refr.(4x)
Rohannak az évek, de Te Boldog és Gyönyörű legyél!
Engedd el a tegnapot, mert ott a holnap, hogy ha mindent újra kezdenél!
Le is éghet a gyertya, meg az összes év ki van rúgva!
És, ne feledd: nem biztos mindig, hogy a könnyű, néha csak a nehéz út ad épülést!
Falán
Nem lépek át,tudom a határon,részegen is
Lesz majd aki ki korrigál
Égig ér a paszuly fel a száron! Szent Péter a
Kapuknál
Szerelem és barát aranyáron,nyáron fesztivál
És egyetemi bál
Ha elhiszed, ha nem hiszed
A halál előtt is van élet, mégsem éled
Csak ott a fán lógsz Babám
És a karma hintája száll!
Egyszer volt, hol nem volt
Csupa hős és királylány
Egyszer volt, hol nem volt
Happy end és aranyláz
Egyszer volt, hol nem volt
Nem is lesz soha már talán
Egyszer volt, hol nem volt
Mese habbal a nagyvilág!
Úgy vagyunk barátok mint a légynek a pók
nyolc lábbal mászol rám
Velem akarsz jóllakni,de értsd meg,kérlek
Elhagylak ,de nem én verlek át!
Égig ér a paszuly fel a száron! Szent Péter a
Kapuknál
Szerelem és barát aranyáron,nyáron fesztivál
És egyetemi bál
Ha elhiszed, ha nem hiszed
A halál előtt is van élet, mégsem éled
Csak ott a fán lógsz Babám
És a karma hintája száll!
Egyszer volt, hol nem volt
Csupa hős és királylány
Egyszer volt, hol nem volt
Happy end és aranyláz
Egyszer volt, hol nem volt
Nem is lesz soha már talán
Egyszer volt, hol nem volt
Mese habbal a nagyvilág!
Épít vagy szétszedi
Ég és Föld te legyél a különbség
Majd aki csak a jót teszi…
Aki amit ha kell megteszi…
Mert nem mindegy, hogy van benned hit
vagy csak a
tömegvonzással úszol
Másokkal együtt vagy
egyedül vagy Magányos farkas aki
Néha másokba karmol
Nem mindegy hogy eleven vagy temetetlen tetem
ez a test
Hogyan élsz, melyiket érzed?
Mert nem mindegy hogy a szeretet jön végtelenül
vagy hogy szeretet nélkül jön a végzet…
Nem mindegy milyen úton jársz!
Nem mindegy kinek mit kívánsz!
..hogy harag nélkül őszintén…vagy ő is szintén haraggal..
Látod!
Mint ég és föld, tetemes a különbség
Épít vagy szétszedi
Ég és Föld te legyél a különbség
Majd aki csak a jót teszi…
Aki amit ha kell megteszi…
Mert nem mindegy hogy halad a szekér
és ez az út
Az égig vezet majd vagy a mélybe húz
Nem mindegy hogy majd tolod vagy majd eltolod, túltolod
Vége mielőtt indult…
Van az eleje, a vége meg a közepe
persze itt a lényeg, hogy hogyan éled meg
Kívántad másoknak is azt amit magadnak
vagy csak másoktól kívántál el mindig mindent!
Nem mindegy milyen úton jársz!
Nem mindegy kivel mit csinálsz!
..hogy harag nélkül őszintén…vagy ő is szintén haraggal..
Látod!
Mint ég és föld, tetemes a különbség
Épít vagy szétszedi
Ég és Föld te legyél a különbség
Majd aki csak a jót teszi…
Mit a szív már nem visel
Az emlékek közt árnyak élnek
Igazán már senki nem ölel
Kifakult a hajnal,hol egy ország elszakadt
Milliók a falon túl és a falon innen az arcuk sem maradt
Rohannak a várost átszövő,lüktető vérerek
Elhagyni még nem tudod
Szeretni már végképp nem mered
Állj fel és hallgasd
Mit a Mennyországhoz írt dal lüktet és áthat mindent
Aki hallja ismeri jól a hírt
Szállunk szótlanul majd a színtelen felhők fölött
A Végtelen ölel majd szerelmesen.
Szállunk örökké majd a végtelen felhők fölött
Angyalok visznek át majd mindenen!!!
Túl minden hibánkon
Mit az Isten megbocsát
A langyosnál is jobb, ha éget
Engedd el és többé nincs határ
Ragyog mint a hajnal
A napnál fényesebb
Ahol egy szív megbocsát ott
Ott Ég és Föld minden beleremeg
Rohannak a testet átszövő,lüktető vérerek
Elhagyni még nem tudod
Szeretni már végképp nem mered
Ülj fel és hallgasd
Mit a Mindenséghez írt dal lüktet és áthat Mindenen
Aki hallja ismeri jól a hírt
Szállunk szótlanul majd a színtelen felhők fölött
A Végtelen ölel majd szerelmesen.
Szállunk örökké majd a végtelen felhők fölött
Angyalok visznek át majd mindenen!!!
Nem gond, semmi pánik,
a saját dolgok kedve van.
Mondom semmi pánik,
akkor nevess a legjobban.
Fáj is mindhalálig,
szívd és fújd az arcomba.
Ahogy már Jézus megmondta,
ha szeretet van nincs hiba.
Attól még lehet jó, ha nem biztató
Egy-két léket kibír viharban is minden hajó.
Azt mondom állj fel, töröld meg,
a szemedet, a fejedet emeld meg!
Hallgass a szívedre
és a csendben magadat ismerd meg!
Nincs már nem túl édes rég,
tudom már nem túl szép.
Az élet lépre csal, mint a legyeket,
a piacon a kidobott török méz.
Attól még lehet, ha nem tökéletes,
a földön a kevesebb rossz a jó,
a kevésbé csúf, a szépséges.
Látod nem túl édes rég,
tudom már nem túl szép.
Az élet szárnyat ad majd,
a felhők közt kidob, aztán elveszi a szerencsét.
Refrén:
Nem gond, semmi pánik,
a saját dolgok kedve van.
Mondom semmi pánik,
akkor nevess a legjobban.
Fáj is mindhalálig,
szívd és fújd az arcomba.
Ahogy már Jézus megmondta,
ha szeretet van nincs hiba.
Majdnem pont jó, mondd hogy majd hogy nem.
Majdnem pont jó, mondd hogy majd hogy nem.
Majdnem pont jó, mondd hogy majd hogy nem jóóó.
Ha szeretet van, nincs hiba.
Attól még mehet, ha nincs ki a négy kerék,
attól függ le- vagy felfelé visz az út, hogy éppen mi az elég.
Azt mondom állj fel, töröld meg,
a szemedet, a fejedet emeld meg!
Hallgass a szívedre
és a csendben magadat ismerd meg!
Nincs már nem túl édes rég,
tudom már nem túl szép.
Az élet lépre csal, mint a legyeket,
a piacon a kidobott török méz.
Refrén:
Nem gond, semmi pánik,
a saját dolgok kedve van.
Mondom semmi pánik,
akkor nevess a legjobban.
Fáj is mindhalálig,
szívd és fújd az arcomba.
Ahogy már Jézus megmondta,
ha szeretet van nincs hiba.
Majdnem pont jó, mondd hogy majd hogy nem.
Majdnem pont jó, mondd hogy majd hogy nem.
Majdnem pont jó, mondd hogy majd hogy nem jóóó.
Ha szeretet van, nincs hiba.
A gondok cápák, itt ahol csak álom az égi híd.
Itt, ahol a holnap adót vet, és kamatos a nehézség.
Te vagy a fény, ahol a sötétség a hétköznap.
Egy reményhozó tündér vagy, magadnak segíts majd,
és az Isten is megsegít!
Ha nem vesz fel a szerencse,
ne tartsd a lábad keresztbe!
Mert nem vagy magad … de engedd el magad!
Szabad önfeledten feledni a földi dolgokat!
Ahogy jössz, úgy mész,
amit adsz ,azt kapsz.
Ahogy látom csak annyira vagy boldog,
amennyire annak hagynak!
Ahogy jössz, úgy mész,
amit adsz azt kapsz!
És ha nem szeretsz tényleg mindenkit, hát majdnem mindenhol:
Idegen vagy!
Refrén: 2x
Magadban tudd ki vagy!
Magadban bízz és elfogadj!
Magadban mindenkit!
Annyit érsz, ahogy elfogadsz másokat!
Látom rajtad, nálad is ugyanúgy felhős az esti ég.
Nem látszik a hullócsillag, kívánj eggyel többet ha lehet még.
Az ajtót keresd meg! Ha a kapu már zárva rég,
bármilyen tömör is a fal, lesz rajta majd egy rés.
Ahogy jössz, úgy mész,
amit adsz ,azt kapsz.
Ahogy látom csak annyira vagy boldog,
amennyire annak hagynak!
Ahogy jössz, úgy mész,
amit adsz azt kapsz!
És ha nem szeretsz tényleg mindenkit, hát majdnem mindenhol:
Egyedül vagy!
Refrén: 2x
Magadban tudd ki vagy!
Magadban bízz és elfogadj!
Magadban mindenkit!
Annyit érsz, ahogy elfogadsz másokat!
Ahogy jössz, úgy mész,
amit adsz ,azt kapsz.
Ahogy látom csak annyira vagy boldog,
amennyire annak hagynak!
Ahogy jössz, úgy mész,
amit adsz azt kapsz!
És ha nem szeretsz tényleg mindenkit, hát majdnem mindenhol:
Egyedül vagy!
Refrén: 2x
Magadban tudd ki vagy!
Magadban bízz és elfogadj!
Magadban mindenkit!
Annyit érsz, ahogy elfogadsz másokat!
Minden mint egy -, mindenki mint egy-, mindenki mint egy
Család, amiben a helye senkinek nem vész el. 2x
Töviskoszorú szívemen…meg nem.
Látom a szemedet majd sehol,
csak a monitor üzen … nekem.
Ha már nem is lesz kék az ég se,
hol egy új kort tölt a gép.
Én még ugyanúgy, akkor is ugyanennyire sose,
feledem a szereteted nem adom semmiért!
Ha véget ér itt minden út,
vagy a 10 csapás majd újra súlyt.
Ha nem lesz igen, nem lesz szép,
az emberi test meg félig gép.
Lesz. Lesz ami lesz, egy megmarad
Nem múlik el … el nem szakad
Hiszen több mint egy áramkör
vagy több mint egy kapcsolat …
Refrén:
A szívem a NET.
Az eszem az ENTER.
Lájkollak ezerrel! 3x
A szívem a NET.
Én nyomom az ENTERt.
Ha már nem lesz Hold, csak műhold,
ami jeleket sző az éteren….meg nem.
hallom a hangodat a fejemben csak egy,
hangfal nekem … recseg
Ha már nem is lesz zöld a fű se,
sorsokat installál a gép.
Én még ugyanúgy akkor is ugyanennyire sose,
feledem a gyönyöröd és nem adom semmiért
Ha véget ér itt minden út,
vagy a 10 csapás majd újra súlyt.
Ha nem lesz igen, nem lesz szép,
az emberi test meg félig gép.
Lesz. Lesz ami lesz, egy megmarad
Nem múlik el … el nem szakad
Hiszen több mint egy áramkör
vagy több mint egy kapcsolat …
Refrén:
A szívem a NET.
Az eszem az ENTER.
Lájkollak ezerrel! 6x
A szívem a NET.
Én nyomom az ENTER-t 2x
mitől megy és mitől borul meg
A földi törvény az, hogy van eszed hát akkor tanuld meg
Ha van eszed hát tanuld meg!
Mondom, bár hallom tőled te is azt hajtod folyton,
valami csak valamiből lesz.
Van ami fáj, de hát csak ehhez képest lesz majd jobb kedved!
Mielőbb legyen jobb kedved!
Tudom, hogy szeretnéd, hogy örökké legyen
Gazdagság boldogan az Öröklét- hegyen
De amit ma aratsz azt nem más, hanem te vetetted.
Arass úgy ahogy vetetted!
Tudom, hogy szeretnéd, hogy mindig jó legyen
A Sors csak adjon és sohase elvegyen
De ami visszajön az útjára te magad engedted.
Minden mécses előbb–utóbb valahogy eltörik.
Rakd össze meglátod, hogy valahol szétszedik!
Ne csak nézz, tanulj meg látni!
Minden ami van az kell,
mert annak értelme van, mert…
Refrén:
Kell, hogy legyen, hidd el!
Ha nincsen csúf mi lenne szép?
Föld nélkül nincs olyan hogy ég!
Kell, hogy legyen, hidd el!
Hang nélkül nincsen hangtalan
Nincs nélkül nincs olyan, hogy van!
Kell. hogy legyen, hidd el!
A rossz csak jobb mellett hiba
Ha nincs hova, nem érsz oda!
Kell, hogy legyen, hidd el!
Gazdag csak szegény mellett van
Nincs nélkül nincs olyan, hogy van!
Mondom, bár tudom én, hogy ugyanúgy érzed, érted
mitől friss és mitől erjed meg.
A földi törvény az, hogy megfőzted, hát te is eszed meg. (Bizony!)
Megfőzted, te is eszed meg!
Tudom, hogy szeretnéd, hogy mindig jó legyen.
A Sors csak adjon és sohase elvegyen.
De ami visszajön az útjára te magad engedted.
Minden mécses előbb–utóbb valahogy eltörik.
Rakd össze meglátod, hogy valahol szétszedik!
Ne csak nézz, tanulj meg látni!
Minden ami van az kell,
mert annak értelme van, mert…
Refrén: 2x
Kell, hogy legyen, hidd el!
Ha nincsen csúf mi lenne szép?
Föld nélkül nincs olyan, hogy ég!
Kell, hogy legyen, hidd el!
Hang nélkül nincsen hangtalan.
Nincs nélkül nincs olyan, hogy van!
Kell, hogy legyen, hidd el!
A rossz csak jobb mellett hiba
Ha nincs hova, nem érsz oda!
Kell, hogy legyen, hidd el!
Gazdag csak szegény mellett van.
Nincs nélkül nincs olyan, hogy van!
2. lemez
Megesik, hogy nincs nálad éppen
a kulcs ami nyitná a zárat a gépen
ami zuhan, mint a fejsze, a nyele nélkül
mindegy, milyen hős az ember, beleszédül
Vagy itt van ez a nap, mit lapra rak
aki keveri a kártyát, az nem te vagy
mert lehet, hogy most gyenge, de holnap jobb lesz
ne nézz a tegnapodra
Minden változik, és semmi sem az, aminek látszik
a felhő is eltűnik majd…
Vagy megesett, hogy bal lábbal lépsz
az ágy mellé először, ha az ébredés
zajos mint a kürt, a füledre ült
a francba ez az óra- hát ma sem menekülsz!
de te zavard el a felhőt a homlokodról
jó, ha semmi nem hoz zavarba
kezet mos a kéz; mindig számíthatsz rám,
én is számítok rád, ha baj van
Minden változik, és semmi sem az, aminek látszik
Kétszer egy folyóba ugyanúgy nem lép senki…
Ez is csak egy nap, nem a világ vége; a kedvedet ne törje meg
Lenyeled keresztbe, holnap vége, új nap indul, vége lesz
Ez is csak egy nap, nem a világ vége, a kedvedet ne törje meg
Lenyeled keresztbe, éjféltől meg új nap indul, ennyi lesz
Ennyi csak, mert ennyi ez!
Ne bánd, hogy amire vágysz, nem mindig azt kapod
Mint a gazdagot, úgy a szegényt is ugyanaz a végzet éri el
Hogy itt bizony élni kell
Óra az órára, napra nap
Megy az idő, minden új napra újabb nap
A pénz csak papír, és annyit ér
mint a levegő, a világot forgató erő.
Puha minden, ahova lépsz;
mindenki keresi a pénzt, hajtja a lét
mert ahol van a kincsed, ott van a szíved
ezt egy bölcs is elmondta már tudod, nagyon régen
Minek futsz a baj után, az úgyis elmegy
legyen egy jobb napod ma
De háztól házig ennyi az élet,
legyen szép, és hosszú az utca
Minden változik, és senki sem az, aminek látszik
Kétszer egy virágot nem téphet le senki újra
Ez is csak egy nap, nem a világ vége; a kedvedet ne törje meg
Lenyeled keresztbe, holnap vége, új nap indul, vége lesz
Ez is csak egy nap, nem a világ vége, a kedvedet ne törje meg
Lenyeled keresztbe, éjféltől meg új nap indul, ennyi lesz
Ez is csak egy nap, nem a világ vége; a kedvedet ne törje meg
Lenyeled keresztbe, holnap vége, új nap indul, vége lesz
Ez is csak egy nap, nem a világ vége, a kedvedet ne törje meg
Lenyeled keresztbe, éjféltől meg új nap indul, ennyi lesz
Ennyi csak, mert ennyi ez!
Ez is csak egy nap, nem a világ vége; a kedvedet ne törje meg
Lenyeled keresztbe, holnap vége, új nap indul, vége lesz
Ez is csak egy nap, nem a világ vége, a kedvedet ne törje meg
Lenyeled keresztbe, éjféltől meg új nap indul, ennyi lesz
Ez is csak egy nap, nem a világ vége; a kedvedet ne törje meg
Lenyeled keresztbe, holnap vége, új nap indul, vége lesz
Ez is csak egy nap, nem a világ vége, a kedvedet ne törje meg
Lenyeled keresztbe, éjféltől meg új nap indul, ennyi lesz
Ennyi csak, mert ennyi ez!
Csak ennyi ez.
A felhők alatt a parton egy tengeröbölben állva
Vagy acél folyók közt a városi éjszakában
Távol az otthontól sok átutazó vendég
Van aki születik éppen a többi már menni kész
Az épület falán kereszt ez itt az isten háza
Itt ki ne merd mondani láilláilálá
Máglyán égett sok átutazó vendég
Van aki az égre néz de az senkit se ment meg még
Refr.:
Nem aranyból, nem földből,
Nem pénzért, nem kőből
Valahol a szívemben majd új templom épül
Nem aranyból, nem kőből
Nem erővel, vagy ösztönből
Valahogy a szívedben majd új templom épül
A felhők alatt két lábbal a földön állva
Embernek látszik mindpedig van angyali vonása
Keresi az otthonát sok átutazó vendég
Van aki az égre néz, de ott senki se látta még
Refr.:
Nem aranyból, nem földből,
Nem pénzért, nem kőből
Valahol a szívemben majd új templom épül
Nem aranyból, nem kőből
Nem erővel, vagy ösztönből
Valahogy a szívedben majd új templom épül
Eljöttél….Benned él…Eljöttél….
Csepp a tengerből, mely sziklás partot ér
Szirmok ezerfelé, amint virágot tép a szél
Csepp a véredből, ami mindent elmesél
Nincs már se égen se földön, csak a remény, hogy visszatér…
Refr.:
Nem aranyból, nem földből,
Nem pénzért, nem kőből
Valahol a szívemben majd új templom épül
Nem aranyból, nem kőből
Nem erővel, vagy ösztönből
Valahogy a szívedben majd új templom épül
Csepp a tengerből, mely sziklás partot ér
Szirmok ezerfelé, amint virágot tép a szél
Csepp a véredből, ami mindent elmesél
Nincs már se égen se földön, csak a remény, hogy visszatér…
Eljöttél…Benned él…Eljöttél…
Nincs már se égen se földön, csak a remény, hogy visszatér…
Én odavagyok érted, teljesen kész
Ha Te vagy a legdrágább drágakő benn egy széfben
Én tolvaj vagyok, aki mindenképpen elrabol, Hozzád fér
Mert megvenni nem tud, nincs annyi pénz
Ha fegyver vagy, hadd legyek golyó a tárban
Ha eső vagy, leszek majd egy porszem a sárban
Ha nap vagy, az arcomhoz érjen a fényed
Mindig égjen
Ha vadász leszel, hadd legyek én az a vad,
Aki hiába menekül beléd akad.
Nélküled én sem élhetek,
Nélküled örökre elveszek
Örülsz, hogy élek, örülök, hogy élsz
Vidám az arcod, ha nézlek
Vidáman élsz
Tudom, hogy vársz rám és egyszer elérlek valahol
Akárhogy nézem, ez így szép, így a jó
Érzem, hogy a kezed a kezemhez ér
Én olvadok Rajtad, mint tűzön a méz
Ha Te vagy a legfényesebb csillag az égen
Én sötétség leszek majd az éjjeli télben
Hogy átkarolva csak rajtam égjen, a fényed mindig elkísérjen
Ha növény leszel, hadd legyek én az a föld
Amiből a tested formát ölt
De ha szomorú leszel, én a könnycsepp Neked
Az arcodra írom a végzetet
És ha rózsa vagy, én a tövis leszek
Egy ilyen zsiványnak az lesz a legjobb szerep..
Mert soha nem a bőr égeti meg a tűz lángját
S nem a hát veri a bot szárát
Nem a szerelem fáj a szívedtől…
Nem a végzet a kezdettől
Nem a háj égeti az embert
Nem a part mossa el a tengert
Bár gyanús minden még néha
de a helyére kerül…
Mert soha nem a sör csapolja meg a pultoslányt
És nem a jegy veszi a túristát
Nem a postást cipeli a táskája…
És nem ő kerül a ládába
Nem a halott ássa el az élőt
Nem a nap rejti el a felhőt
És végül kiderül mindíg, és te is érzed…
Azt hogy:
Ki van találva az eleje,a vége
Minden úgy a jó, ahogy van mert
Soha nem véletlen a híd ott ahol van folyó
Soha nem véletlenül lépsz félre, nem véletlenül születsz
És nem véletlenül kerül pont az a pultra amiért fizetsz!
Mert soha nem a fegyver süti el a bankrablót
Nem a fejed a hangszórót
Nem a fal vakolja be a kőművest
És mindíg a gyengébb veszt
Nem a film rendezi az embert
Nem a drog terjeszt dealert
Bár gyanús minden még néha
de a helyére kerül…
Mert soha nem az ajtó nyitja a kulcsot meg
Nincs bélyeg ami gyűjtőt vesz…
Nem a gyűrű húzza az ujjat fel
Nem a pénz szórja az embert el
Nem az áldozat szedi a járványt
Nem az út szeli a járgányt
És végül kiderül mindíg, és te is érzed
Azt hogy:
(2*)
Ki van találva az eleje, a vége
Minden úgy a jó, ahogy van mert
Soha nem véletlen a híd ott ahol van folyó
Soha nem véletlenül lépsz félre, nem véletlenül születsz
És nem véletlenül kerül pont az a pultra amiért fizetsz!
Az ember jobb ha néha észre veszi magát
a baj fölött ez a híd. Az erdő akkor van, ha a bárány
veri magát, hogy spártai a világ. Farkast kiált, és demokráciát,
panaszt is emelhet ha kedve van…
mert ő a ragadozókkal jóban van. De ez már viccnek
is rossz, jobb hogy ha elfogadja magát. Mindennek oka
van, ez tökéletes világ…
(2*)
Ki van találva az eleje, a vége
Minden úgy a jó, ahogy van mert
Soha nem véletlen a híd ott ahol van folyó
Soha nem véletlenül lépsz félre, nem véletlenül születsz
És nem véletlenül kerül pont az a pultra amiért fizetsz!
Bár nem tudom, még merre van?
ott minden lépés nyomtalan,
és minden hajnal színarany.
Szólj majd,
szólok én is ha látom majd,
ott azt mondják,
hogy mindig béke van.
Ha eleged van magadból néha
lehúz az örvény, tudom kevés a tréfa
De nem mindig a szép, az okosak útja,
Mert a paradicsom felé mindig rögös a túra.
Ne szívd mellre, az kinek jó?
Értelmes embernek az nem való.
Hiszen a legszebb a nyitott szív, s a tiszta szó.
Nem mindig megy magától minden,
Akarni kell, anélkül semmi sincsen.
Én örülök, hogy vagy, és ez mindig így lesz.
Megvárlak akkor is, ha későn kezdesz.
Mert van egy hely, otthon, édes otthon,
Mert együtt jutunk át majd azon a ponton,
Ahol nincs már semmi baj, csak mindig jó.
Bár nem tudom, még merre van?
ott minden lépés nyomtalan,
és minden hajnal színarany.
Szólj majd,
szólok én is ha látom majd,
ott azt mondják,
hogy mindig béke van.
Már néha látom, merre van.
Ott minden dalnak színe van,
És minden hangja színarany.
Szólj majd,
szólok én is – bár azt mondják,
hogy nem kell kulcs,
mert mindig nyitva van.
Jól látod, mitől szép egy reggel,
Minden fűszál ünnepel, és soha ne felejtsd el,
azt, hogy öröm vagy valakinek,
hiszen soha nem vagy magad, mert az nagyon nagy…(?)
Akkor nyílik meg az édes otthon,
Nevetni fogunk majd az összes gondon.
Mert a legszebb a tiszta szív, mert csak az jó.
Bár nem tudom, még merre van
ott minden lépés nyomtalan,
és minden hajnal színarany.
Szólj majd,
szólók én is ha látom majd,
ott azt mondják,
hogy mindig béke van.
Már néha látom, merre van.
Ott minden dalnak színe van,
És minden hangja színarany.
Szólj majd,
szólok én is – bár azt mondják,
hogy nem kell kulcs,
mert mindig nyitva van.
Bár nem tudom, még merre van
ott minden lépés nyomtalan,
és minden hajnal színarany.
Szólj majd,
szólok én is ha látom majd,
ott azt mondják,
hogy mindig béke van.
Már néha látom, merre van.
Ott minden dalnak színe van,
És minden hangja színarany.
Szólj majd,
szólok én is – bár azt mondják,
hogy nem kell kulcs,
mert mindig nyitva van.
Bár nem tudom, még merre van
ott minden lépés nyomtalan,
és minden hajnal színarany.
(…)
Ha mást nem is, de jól tudom hogy milyen fent és hogy milyen lenn,
Az ég kék de a zöldet is kedvelem-mert bármeddig elmegyek,
Ezt jól tudod mert voltál néha kicsit fent és hát nagyon lenn,
Ha mást nem is de élvezed,hogy élheted
Mert ez az életed…
Soha nem az a kérdés hogy kinek van igaza
Neked is ugyanaz, egy test amiben vagy és Te is ugyanabban hiszel…
Örülsz hogy élsz és hogy ez sohase múljon el,
Ugyanazok vagyunk Te és én, amire gondolok az csupán vélemény
Hiszen az igazság az olyan mint egy fekete lepke, amit keresel a sötétben…
Én csak élem az életem
És pont úgy tudom ahogy Te hogy elégkomoly a tét,
Én csak élem az életem
Igen, a szívedben a motort ahogy dobog a gép
Én csak élem az életem
Igen, a szemedben a tüzet ahogy mosolyogsz rám
De én csak hajtom a fekete lepkét és tudom hogy valahol utolér…
Refr.
Látod nem az a teszt, hogy a másik bejön vagy nem,
A szerep ugyanaz hogy elfogadd azt amiben vagy
Nem pusztul el semmi minden létezik
Hiszen a gyerekkor sem tűnik el csak változik
Én csak élem az életem
És pont úgy tudom ahogy Te hogy elégkomoly a tét,
Én csak élem az életem
Igen, a szívedben a motort ahogy dobog a gép
Én csak élem az életem
Igen, a szemedben a tüzet ahogy mosolyogsz rám
De én csak hajtom a fekete lepkét és tudom hogy valahol utolér…
Refr.
Lehet, hogy a kígyó szúrta el tényleg
Azzal az átkozott alma-trükkel
Vagy lehet, hogy csak Ádám volt papucsférj, és nem figyelt arra Éva mikor bliccel
Vagy lehet, hogy csak én vagyok egyszerű,
Hogy az okot inkább magamban látva
Hogy hogy kerültem a Földre, minek fognám másra?
Hogy mitől van az egyik egy egérlyukban, miközben New Yorkban a palota szépül
És miért van a szépség, ha valakitől Quasimodo is halálra rémül
Vagy lehet, hogy én vagyok a vak, hogy az okot mindig magunkban látva
Hogy miért kerültünk a bajba, minek fognád másra?
Refr.:
Mert valahogy minden összeáll
Az Isten mindent jól csinál
Mindent úgy, ahogy kéne
Mindenkit úgy ahogy kérte
Mert végül minden célba ér
A sor végén a rím megél
Mindig úgy ahogy kéne,
Mindenki kap ahogy kérte majd
Mert valahogy minden összeáll
Az Isten mindent jól csinál
Mindent úgy, ahogy kéne
Mindenkit úgy ahogy kérte
Mert végül minden célba ér
A sor végén a rím megél
Mindig úgy ahogy kéne,
Mindenki kap ahogy kérte
És miért él az egyik majd 120 évet
Ha a másiknak a szülőágy a végzet
Vagy mitől korog Keleten az egyik gyomra
Ha így élünk Nyugaton
Majd szólj ha érted
Vagy lehet, hogy csak én vagyok egyszerű, hogy az okot átlátszónak érzem
Hogy mi itt a kérdés
Én nem is értem
Hogy miért bukik mindig meg minden elnök
Ha azzal kezdi mind, hogy ők majd tudják
Hogy miért akar vezetni jónéhány, miközben nem hogy mást, magukat se látják
De tudom, hogy én vagyok a vak,
Hogy az okot egyszerűen látom
A film meg forog
Olyan, mint a péntek 13
Refr.:
Mert valahogy minden összeáll
Az Isten mindent jól csinál
Mindent úgy, ahogy kéne
Mindenkit úgy ahogy kérte
Mert végül minden célba ér
A sor végén a rím megél
Mindig úgy ahogy kéne,
Mindenki kap ahogy kérte majd
Mert valahogy minden összeáll
Az Isten mindent jól csinál
Mindent úgy, ahogy kéne
Mindenkit úgy ahogy kérte
Mert végül minden célba ér
A sor végén a rím megél
Mindig úgy ahogy kéne,
Mindenki kap ahogy kérte
Minden olyan ahogy te és én akartam
Ilyen egyszerű ez
Olyan úgy ahogy van
Senki nem fizet hidd el soha helyettünk
Semmi nem a miénk
Jövünk és megyünk
Ilyen egyszerű minden, mint egy pofon
Refr.:
Mert valahogy minden összeáll
Az Isten mindent jól csinál
Mindent úgy, ahogy kéne
Mindenkit úgy ahogy kérte
Mert végül minden célba ér
A sor végén a rím megél
Mindig úgy ahogy kéne,
Mindenki kap ahogy kérte majd
Mert valahogy minden összeáll
Az Isten mindent jól csinál
Mindent úgy, ahogy kéne
Mindenkit úgy ahogy kérte
Mert végül minden célba ér
A sor végén a rím megél
Mindig úgy ahogy kéne,
Mindenki kap ahogy kérte
Nem minden szarka farka, tarka a szememben,
Nem mindegy honnan jön, vagy hogy, hogy honnan ment,
Nem minden csillag csillog, szépen a szememben,
Nem minden arany, ami fénylik a sötétben.
Csak az egyiknek jobb a szép, mert ott van a másik,
aki jobb szereti szanaszét,
Mer’ a balnak derogál a jobb, mivel a jobb az mindenben
jobbhoz szokott.
Magát senki sem adja könnyen, azt mondja inkább úr a pokolban,
mint szolga a Mennyben.
De úrnak, tudod hogy születni kell, azt nem osztják gázsikén’!
Minden érme, írás és fej. Van egy mondat erre, ismerd el:
Nem minden szarka farka, tarka a szememben,
Nem mindegy honnan jön, vagy hogy, hogy honnan ment,
Nem minden csillag csillog, szépen a szememben,
Nem minden arany, ami fénylik a sötétben.
Csak az egyiknek jó a bál, mert ott van a másik,
aki össze-vissza kiabál.
És néha a kevesebb több, ha az eszesebb kapzsi,
jobban lököd,
Magát senki sem adja ingyen, azt mondja inkább leszek király,
mint paraszt a réten.
De királynak is születni kell, koronát nem adnak prézliért.
Minden érme, írás és fej. Van egy mondat erre, ismerd el:
Nem minden szarka farka, tarka a szememben,
Nem mindegy honnan jön, vagy hogy, hogy honnan ment,
Nem minden csillag csillog, szépen a szememben,
Nem minden arany, ami fénylik a sötétben.
Nem minden szarka farka, tarka a szememben,
Nem mindegy honnan jön, vagy hogy, hogy honnan ment,
Nem minden csillag csillog, szépen a szememben,
Nem minden arany, ami fénylik a sötétben.
Nem minden szarka farka, tarka a szememben,
Nem mindegy honnan jön, vagy hogy, hogy honnan ment,
Nem minden csillag csillog, szépen a szememben,
Nem minden arany, ami fénylik a sötétben.
Nem minden szarka farka, tarka a szememben,
Nem mindegy honnan jön, vagy hogy, hogy honnan ment,
Nem minden csillag csillog, szépen a szememben,
Nem minden arany, ami fénylik a sötétben.
Nem minden szarka farka…
Nem mindegy honnan jön…
Nem minden csillag csillog…
Nem minden arany, ami fénylik a sötétben.
Nem minden szarka farka…
Nem mindegy honnan jön…
Nem minden csillag csillog…
Nem minden arany, ami fénylik a sötétben.
Leszáll az éj és végül eljutunk a helyig
Egy virág lassan szirmot bont a falon túl
Sötét a terem mindig ugyanúgy
Nem is igen hinnéd el hogy valami mindig visszahúz ide
Ahol csak Ő, egyedül Ő a tiszta fény
Bár nem hagyott esélyt a múlt nekünk se neki sem nekem még
A szinpadon csak néhány kék lámpa ég
De emlékszem Rá mindig ahogy a terembe lép
Igazi gyémánt ragyog rajta kevés a karc
Elvakít a pillanat, s a szívembe mar hamar
Nézek Rád, itt persze többen vannak így
Ahol Te táncolsz másnak ott ássák a sírt, angyal?
Angyal vagy
Angyal vagyok melletted
Többet érdemelsz a szemünknél
Nem is tudod nem nevetsz rég
Többet érdemelsz az aranynál
Ha igazán néznének látnák hogy
Sokkal szebben ragyogsz már
Többet érdemelsz a kezünknél
Nem is tudod csak nevetsz rég
Többet érdemelsz az aranynál?
Ha igazán néznének látnák hogy
Sokkal szebben ragyogsz már
Lehet hogy még csak most jövök de régen ismerem
Nekünk a szívünkben ott a jel, és minimum egy helyen
Mert a múltunk összeköt, a jövő úgyis egy
Én érte voltam mindig, tudja érte is leszek mindig
Táncolj még, ragyogj csak
Igazi gyémánt vagy, rajtad kevés a karc
Te most is valahogy visszajössz, hogy szabadon elvigyél
Én meg a kezedet keresem valahogy-tudom-hogy
Valahol összeér
Minden nyomtalan
Mindenből amennyi jó, mindig
Megmarad
Nem lesz semmi gond, eljön a vége
És egy pont
Mindenből, amennyi szép, majd újra
Szirmot bont
Csak a most és nincsen más, néha
Szállni tudjunk és
Jót hozzon a sors majd mindig
Ránk, amíg tudsz, maradj még,
Higgyen, reméljen minden szív,
Legyen tiszta minden út
Értelem legyen majd a híd, ha a bűn
A mélyre húz
Minden él, érez és gondol Rád
Élve éld, és ne csak várd a végét!
Legyen béke mindenhol,
Elég a könnyekből, a lázas álmokból
Ami vagy az másról szól
Minden él, érez és gondol Rád
Élve éld, hogy ne rettegd a végét!
Minden rendben van…
Csak az igazat, nem kell más, én írok
Majd egy sort
Jót hozzon bármi a folytatás,
Szóljon az igazi otthonról
Őszintén szól minden száj, ahol
Egyenes minden út
Megnyílik végül minden zár, hisz
Az önzetlenség a kulcs…
Minden él, érez és gondol Rád
Élve éld és ne csak várd a végét…
Minden rendben van…
Nem igaz, rossz hír, hogy egy hiba vagy
Egy vírus csak a planétán a nap alatt
Hogy kihalt már a Földről a szeretet, a hála
Meg a remény és a béke, a hit… Nem igaz!
Nem igaz, rossz hír, hogy egy hiba vagy
Hogy az ember az Istenről rég leszakadt…
Hogy kihűlt szívünkből a szeretet, a hála
Meg a remény és a béke, a hit… Nem igaz!
Te vagy rajta a legszebb szirom, ez az univerzum meg a rét
Te meg én, Hiszen isteni pár, köztünk elfér a Mindenség
Legalább hogy a Mindenség!
Minimum, hogy a Mindenség!
Nézz rám és állj mellém!
Számíthatsz rám majd, de nem gyengén!!!
Azt mondom, nézz rám és állj mellém!
Számíthatsz rám majd, de nem gyengén!!!
Nem igaz, rossz hír, hogy egy hiba vagy
Egy vírus csak a planétán a nap alatt
Hogy kihalt már a Földről a szeretet, a hála
Meg a remény és a béke, a hit… Nem igaz!
Nem igaz, rossz hír, hogy egy hiba vagy
Hogy az ember az Istenről rég leszakadt…
Hogy kihűlt szívünkből a szeretet, a hála
Meg a remény és a béke, a hit… Nem igaz!
De tudod nem is nagyon bírtam aludni.
Szememben ég a fény a felkelő nap,
Meg az a tegnap esti füst is edzi.
A bárban ahol láttak két hete,
Azt mondták tovább mentél keletre.
Bár itt már nem tudják a neved
Én bármit arra teszek,
Hogy az nevet a végén aki melletted nevet.
Reggel van már bőven 11 múlt
és ez az országút is mint a többi.
Mögöttem annyi város, százezer arc,
csak épp a Tied nem tudom feledni.
Sebzett szívem mint a svéd acél,
de mégis vérzik és így annyit ér,
mint a tűzbe mártott fém
Ami olvad mint a krém
És én csak arra emlékszem már
amit velem tettél.
Refrén:
Követlek mindig bárhova mész,
Csak halvány emlék már a józan ész.
Követ a célkeresztem, amíg egyszer bele nem érsz.
Nem rejthet semmi el sehova.
Követlek mindig bárhova mész,
Csak halvány emlék már a józan ész.
Követ a célkeresztem, amíg egyszer bele nem érsz.
Este van már régen fenn van a hold,
És persze most sem tudok másra gondolni.
Kereslek, üldözöm a nyomod,
És engem ebből senki nem fog már kihúzni.
Szerelmem kissé vad de mégsem árt,
Chicago hozzám képest mennyország.
De én még ismerem a neved,
És bármit arra teszek,
Az nevet a végén aki mellettem nevet.
Refrén: 4x
Követlek mindig bárhova mész
Csak halvány emlék már a józan ész.
Követ a célkeresztem, amíg egyszer bele nem érsz.
Nem rejthet semmi el sehova.
Az éveink piacán millió szív…itt van mind.
Ne beszélj arról, mi a jó, mi a rossz? Ugyanaz a vége bárhogy kezd…
Akit anya szült tudja az út vége mit rejt, mindegy hol megy!
Nem vagyok vezér
Nem vagyok bölcs
Ezerszer mondom mégis el, ha kell a tényt hogy:
Így volt mindig, így is lesz, de ez nem vág gallyra és..
..Engedd el ami megy, fogadd el ami jön. Nem több, így: kerek és egész!
Így volt mindig, így is lesz. Nem oszt, nem szoroz semmit és…
Tartsd meg a fényt és az árnyékot engedd el. Nem több, így: kerek és egész!
Nem több, így
kerek és egész!
Kimerít ez a harc amit űzünk, mert pofonért mosolyog minden perc
A kód neve: szeretet, ne keresd, odabent találod a legjobb szert
Ne beszélj arról, van e a nagy Ő, hiszen ugyanaz a vége bárhogy volt
Aki él tudnia kell, mibe kezd, mit vesz: hamut és port…
Nem vagyok vezér
Nem vagyok bölcs
Ezerszer mondom mégis el, ha kell a tényt hogy:
Így volt mindig, így is lesz, de ez nem vág gallyra és..
..Engedd el ami megy, fogadd el ami jön. Nem több, így: kerek és egész!
Így volt mindig, így is lesz. Nem oszt, nem szoroz semmit és…
Tartsd meg a fényt és az árnyékot engedd el. Nem több, így: kerek és egész!
Nem több, így
kerek és egész!
Én csak egy ág vagyok ezen a fán
Én csak egy fogaskerék a gépben
Én csak egy csepp nem az óceán
De Veled együtt mindent kibír
Én csak egy levél vagyok a fán
És csak egy darab a nagy egészben és csak
Neked mondom el: Veled együtt lehetnénk Hurrikán!
Lehetnénk a kezdet az egy, ami soha nem ér véget
És igen,igen lehetnénk úgy a törvény, hogy ne csak a
Mohóknak érje meg
Nem én vagyok a kezdet és nem én vagyok a vég
Hidd el, hogy Jézusból egy is éppen elég
Nem mondom Neked azt, hogy nem érdekel
Mert lehetnél Te is az, aki itt énekel.
Lehetnénk a csend, hogy ne legyen kínos a fülednek
Nem lenne zavar, ha a szemembe nézel
Kövess és én követlek!
Áldott legyen az, aki minig velünk és átkozott
Az aki keresztbe tesz nekünk
Mert aki nem velünk az ellenünk
Mi vagyunk a vihar aki elnyelünk
Ne legyen köztünk semmi baj
Én bontom a vakolatot omlik a fal
Összeköt minket az élet, a végzet magasba tart
Én csak egy ág vagyok ezen a fán
Én csak egy fogaskerék a gépben
Én csak egy csepp nem az óceán
De Veled együtt mindent kibír
Én csak egy levél vagyok a fán
És csak egy darab a nagy egészben és csak
Neked mondom el: Veled együtt lehetnénk Hurrikán!
Lehetnénk egy máglya szórnánk az igét
A nagyvilágra, és vagy egy-két-há-négy-öt-
Hat-hét évszázadon is át…
Nem én vagyok a pohár, nem én vagyok az üveg
Én az ital vagyok, aki nap mint nap ütlek
Az aki előtt Te nem menekülsz, mert minden
Sarkon az utamba kerülsz
Lehetnénk egy banda, tudod, az a
Színpadra született fajta, amelyik az országúton él
És ha fáradsz majd vezetek én…
Együtt jön majd az irigység és a harag
Van, aki jön, van, aki marad
Én lehetnék hurrikán, aki rendet csinál
Túl minden vitán…
Én csak egy ág vagyok ezen a fán
Én csak egy fogaskerék a gépben
Én csak egy csepp nem az óceán
De Veled együtt mindent kibír
Én csak egy levél vagyok a fán
És csak egy darab a nagy egészben és csak
Neked mondom el: Veled együtt lehetnénk Hurrikán!
Én csak egy ág vagyok ezen a fán
Én csak egy fogaskerék a gépben
Én csak egy csepp nem az óceán
De Veled együtt mindent kibír
Én csak egy levél vagyok a fán
És csak egy darab a nagy egészben és csak
Neked mondom el: Veled együtt lehetnénk Hurrikán!
Én csak egy ág vagyok ezen a fán
Én csak egy fogaskerék a gépben
Én csak egy csepp nem az óceán
De Veled együtt mindent kibír
Én csak egy levél vagyok a fán
És csak egy darab a nagy egészben és csak
Neked mondom el: Veled együtt lehetnénk Hurrikán!
Én csak egy ág vagyok ezen a fán
Én csak egy fogaskerék a gépben
Én csak egy csepp nem az óceán
De Veled együtt mindent kibír
Én csak egy levél vagyok a fán
És csak egy darab a nagy egészben és csak
Neked mondom el: Veled együtt lehetnénk Hurrikán!
Villogsz mielött rád nézne
Hogy gyerünk nyomd neki, maradj le vagy állj félre
Mert az élet az út és a tested az autó
Az a menő ha 220-al rongyol a sok ló?
De van valamilyen ész
És csak tudod hova mész
Ez nem az M7-es, mert ez keletre visz
Dehogy ezt nem tudod az is csak egy ostoba vicc
Ha a sáv leáll, s a nap körbe ér
Megértjük majd, ha már véget ér
Mindegy, hogy egy arc vagy az aszfaltról
Mert ez rólad is szól valahol
Ilyen az utad négy sávon felvert szürke por
Egyedül vagy, volt néhány karambol
Útszéli bár (nem is egy már), de a lényeg valahol vár:
Aszfalt és fehér csík, négy kerék, kormány, gázpedál
Nem szereted ha hátul vagy
De aki megfontolt, az oda megy, ahova akar
Mer’ a gyomrod a tank és a benzin a táp
Neked a kúton sem mindegy, hogy épp hova állsz?
De van valamilyen ész
És csak tudod hova mész
Ez nem az M0-s, bár körbe-körbe visz
Ha látjuk, majd tudjuk, hogy egy ostoba vicc
Ha a sáv leáll, s a nap körbe ér
Megértjük majd, ha már véget ér
Mindegy, hogy egy arc vagy az aszfaltról
Mert ez rólad is szól valahol
Ilyen az utad négy sávon felvert szürke por
Egyedül vagy, volt néhány karambol
Útszéli bár (nem is egy már), de a lényeg valahol vár:
Aszfalt és fehér csík, négy kerék, kormány, gázpedál
Nincs út, amelybe bele ne fognál, mert nem ismered a veszélyt
Így robog az életed a végzet felé,
egy kamion elé,
vagy az álmod elér
Ami mindent megér?
Nincs szabály, ami az utadat állná, TOTÁLKÁR
Így rohan az életed a végzet elé
egy szakadék fölé
vagy az álmod utolér
Ami mindent megér?
Nincs táv, amibe bele ne fognál, csak a sárga angyal vigyáz rád
Így jut el az életed a végzet elé,
egy kamion mögé
Ahol a fékút vége vár
Ilyen az utad négy sávon felvert szürke por
Egyedül vagy, volt néhány karambol
Útszéli bár (nem is egy már), de a lényeg valahol vár:
Aszfalt és fehér csík, négy kerék, kormány, gázpedál
Ilyen az utad négy sávon felvert szürke por
Egyedül vagy, volt néhány karambol
Útszéli bár (nem is egy már), de a lényeg valahol vár:
Aszfalt és fehér csík, négy kerék, kormány, gázpedál
Emlékszem rád, a hajnalt ajándékba adom, mielőtt elindul az áradat
Várhat a hírek, horrorrímekkel a pasas, mesés gondolatok gyilkosa
Egy elmekalóz, szenzációhalász, valamelyik hullámsáv az otthona
Ha százfelé tép az élet, legalább százszor mondom majd el:
Az én szívem nem törik, nem eladó és nem is olcsón vett hely
Visszavár mindig, nem feled! De várhat százezer éven át
Nincs az az idő, Nincsen az a tér ami közénk odafér
Nincs mély, se magas, nem riaszt, örömet fakaszt,
kezed homlokomon lázat olt
Nélküled részeg vagyok, illuminált dög, hiányod szesz, a tudatomra folyt
Várhat a város,négyes,hatos meg a híd,a metró,buszok meg a nagy folyó
Nem megyek, amíg szememben nem ragyog ott a szemed, nélküled a jó se jó!
Ha százfelé tép az élet, legalább százszor mondom majd el:
Az én szívem nem törik, nem eladó és nem is olcsón vett hely
Visszavár mindig, nem feled! De várhat százezer éven át
Nincs az az idő, Nincsen az a tér ami közénk odafér
Szemhéjam ráborul a szememre, az agyam horizont, te vagy a nap, ha kel
Égboltom ölel, aztán éjjel tovatűnsz, remélem, egyszer magaddal viszel
Vesszen hírek, horrorrímekkel a hang, emberi gondolatok gyilkosa
Megyek, ha szememben ott ragyog a szemed,
nem vesz el senki semmit el soha
Túl minden szerelmen
Túl minden földi éjszakán
Túl minden áruláson és
Egy élet összes hajnalán
Túl minden bánaton
És túl az öröm ajtaján
Túl minden csalódáson és…
Túl minden halálon
Ott el van varrva minden szál!
Ha százfelé tép az élet, legalább százszor mondom majd el:
Az én szívem nem törik, nem eladó és nem is olcsón vett hely
Visszavár mindig, nem feled! De várhat százezer éven át
Nincs az az idő, Nincsen az a tér ami közénk odafér
Ami közénk odafér…
Valahogy mindig minden balul sül el
De most már engem ez sem érdekel
Én csak élek, ahogy lehet
Élek, bármi jöhet
Élek, a kedvem nem veszi el…
Bárhogy nézed, a lényeg az ott van
Egy hangban, egy szóban
Elmondja az, aki mindent lát
Mert nem elég ha hajtod ami kell
Ha a földön hever, vedd fel
Mert a szerencse jár Nálad is
Minden nap, ha húzod a szádat is
Mert megesik, hogy balul indul bármelyik nap
De már lehet az is elég, ha épp nincsen fagy
Vagy a vak, aki semmit se lát
De ha megismer, szereti, ha gondol rád
Mert leesik a tantusz, ha éles az agy
Hogy a nagyvilág sem túl nagy
És itt több a szép, mint a rossz
Nevess, ha komolyan gondolod…
Bárhogy nézed, a lényeg az megvan
Egy hangban, egy szóban
És érted a végén és mindent látsz
Mert lehet, hogy túl sok az, amire vágysz,
De ha a kevesebb több, Te se tátsd a szád,
Ahogyan mondom, az lehet, hogy nem szakzsargon
De figyelj, mert burkoltan mondom…
Valahogy mindig minden balul sül el
De most már engem ez sem érdekel
Én csak élek, ahogy lehet
Élek, bármi jöhet
Élek, a kedvem nem veszi el…
Van az úgy, hogy nem szabadulsz meg a múlttól, mégis
Kerülöd, mint tűzben a táncot
Az arcon a ráncot nem szaporítom
Mégis a végén könyörgöm, hogy ne haragudj rám!
Van az úgy, hogy bárhogy is várom
A jéghideg ágyon nem jön az álom
Nélküled semmit sem ér ez az élet
A végzet méreg a négyzeten, úgy hiányzol!
ref.:
Jövök, mint egy herceg, aki fehér lovon feszít
Vagy mint egy aranyhal segít
Jövök, mint egy dzsin vagy bármi más
Amit szépnek látsz
ref.:
Jövök, mint egy herceg, aki fehér lovon feszít
Vagy mint egy aranyhal segít
Jövök, mint egy dzsin vagy bármi más
Amit szépnek látsz
Megesik, hogy nézem az arcod
A falhoz vágott képen a rajzot
Minden apró részlet a szívemet késként éri és
Hallom a hangod mindenhol, mert szeretlek!
ref.:4x
Koncertek
Applikáció
Ajándéktárgyak
Szavazás
Loading ...“Csak egy ág”
Ez a mi mesénk
Hozzászólás írása Az e-mail címed nem lesz megjelenítve.
A *-gal jelölt mezők kitöltése kötelező